Szimbolikus jelentőségű projekt helyszínén, a Magyar Zene Háza egyre látványosabban festő építkezésén ünnepelt kettős évfordulót nemrég a Magyar Építő Zrt., melynek során helyszíni bejárást tartottak és egy fát is elültettek.
A nemrég nemzetközi díjjal is elismert Liget Budapest Projekt egyik leglátványosabb épülete, a Magyar Zene Háza építkezésén az idén 130 éves cég nem csupán saját jubileumáról emlékezett meg. Az eseményen a most egy éve zajló ütemterv szerint haladó munkáról is beszéltek a generálkivitelezést végző cég soraiból kikerülő felszólalók. A Magyar Építő az év folyamán több rendezvényen is ünnepli 130 éves történelmét.
A Magyar Zene Háza organikusan illeszkedik a Ligetbe
Az eseményen Szikszai Zoltán vezérigazgató és munkatársai faültetéssel emlékeztek meg az elvégzett munkáról, a vállalat történelméről és az előttük álló feladatokról is. A cégvezető rámutatott: az épületet tervező japán Sou Fujimoto és hazai partnere, a felelős tervező M-Teampannon Kft. úgy álmodta meg a Magyar Zene Házát, hogy az organikus, íves formáival beleilleszkedjen a Városliget természetes környezetébe. Az épületet így együtt tud élni a Városliget fáival is – mutatott rá.
Példaértékű feladat
A Magyar Zene Házában ez is az egyik szakmai kihívás: a mondhatni élő épületben szinte nincsen egyenes fal, födém. Minden íves, minden hajlik, így minden munkafázis külön kihívást jelent. A vezérigazgató kifejtette: a projektvezető Papatyi Balázs és a csapat összes többi tagja is példaértékű, precíz munkát végez, több kollégáját pedig név szerint is megemlítette. Megköszönte még a mérnök megrendelő és a projektmenedzsment munkatársak fáradozásait, valamint minden irodai munkát végző dolgozó hozzájárulását is a feladathoz. Külön megemlítette Hajdu László vezérigazgató-helyettest is: „Köszönjük annak az embernek, aki nem lehet itt, de akivel az alapokat együtt raktuk le.”
Fontos a rendezett és színvonalas munka
A vezérigazgató kitért a cég értékteremtő céljaira is: „A Magyar Építő – és remélhetőleg mindenki – nagyon fontosnak tartja, hogy a Városliget szépüljön, hogy Budapest szépüljön, és rendezett körülmények között tudjuk ezt a projektet befejezni” – hangsúlyozta. Kifejtette még: fontos, hogy ez és a többi projekt, ami a Liget életében megvalósul ugyanilyen színvonalon épülhessen meg: hogy a Liget maga a jelenleginél is sokkal rendezettebben, színvonalasabban és kulturáltabban állhasson a fővárosiak rendelkezésére.
Elmondta: rendszeressé akarják tenni az olyan szimbolikus projektek a cég munkatársai számára szervezett bejárásait, mint a Magyar Zene Háza. „Ez az épület ikonikus, nem sok ilyen épült Magyarország életében és Magyar Építő 130 éves épületében sem, jólehet voltak és vannak nagyon ikonikus épületeink” – mutatott rá, majd megemlítette többek között a Szépművészeti Múzeum nemrég lezárult projektjét, a Nagyvásárcsarnokot és a Puskás Arénát is.
Varázstér épül
Papatyi Balázs projektvezető rámutatott: miután a mélyépítési munkákat szinte pontosan egy évvel ezelőtt kezdték meg, elkészült a két felszín alatti szint, illetve megkezdték a földszinttől felfelé a vasbetonszerkezet és az acélszerkezet építési munkálatokat is.
„A Magyar Zene Háza nem nagy Ház, de roppant bonyolult. A tervező varázstérként, vonzástérként és világosodástérként álmodta meg” – mondta el. A szükséges 9-10 ezer köbméternyi beton mintegy 75 százalékát építették be, azonban a maradék 25 százalék adja az igazi kihívást, az íves szerkezetek felépítése során. A megfelelő akusztika kialakítása különösen fontos, ennek megfelelően szinte minden vasbetonszerkezethez kapcsolódik egy akusztikai réteg is.
A ház névjegye a természetközeliség
Az állandó és időszaki kiállításokkal, rendezvény- és előadóteremmel épülő reprezentatív épület leglátványosabb üvegelemei helyenként több, mint 11 méter magasra fognak nyúlni, esetenként 1,5 méter szélesek lesznek és összesen 2,5 tonnát nyomnak majd. „Ez a névjegye a háznak: a transzparencia, az átláthatóság és az, hogy a természetbe minél jobban bele tudjon olvadni.”