Kövesdy Gábor (Magyar Építő Fórum): ön a Magyar Építő Zrt műszaki vezérigazgató helyettese. Milyen területekért felel ebben a pozícióban?
Oravecz László (Magyar Építő Zrt): Gyakorlatilag az összes kivitelezési munkáért, ami most zajlik.
MAÉP: Nézzük meg, mi zajlik most, és hogy mi történt a közelmúltban. Rekonstrukciós, felújítási munkák és új épületek kivitelezése egyaránt volt.
O. L.: Igen, rekonstrukciós munkák, a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka, a Nyugati pályaudvar rekonstrukciója folyik. Már elindult a budai Várban a József főhercegi palota újjáépítése a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Az új épületek között volt a Puskás Aréna, a Magyar Zene Háza, az épülő Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont.
MAÉP: Az épülő Atlétikai Stadionban is ott vannak.
O. L.: Ott is, igen, szintén a ZÁÉV Zrt.-vel konzorciumban végezzük a generálkivitelezési feladatokat, mint az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpontnál.
Büszke vagyok, hogy a Magyar Zene Háza hatalmas siker lett, és nagyon jó volt látni a médiában megjelent cikkeket. A Néprajzi Múzeumnál is hamarosan végzünk, az is egy csodálatos, kihívásokkal teli projekt. A József főhercegi palota rekonstrukciója szintén gyönyörű szép feladat a budai Várban.
MAÉP: Szóval nagyot fut a cég az elmúlt években. Nem is tudom, volt-e hasonló széria a cég életében?
O. L.: Én sem emlékszem, hogy egyszerre ennyi nagy projektünk lett volna.
MAÉP: Lehet-e azt mondani, hogy a jelenlegi helyzetben a Magyar Építő az egyik olyan cég, amelyik a legszélesebb regiszteren játszik?
O. L.: Benne van a top 5-ben, az bizonyos.
MAÉP: Nemcsak, hogy sok munka van, hanem minden munka valamilyen szempontból egyedi. Nagyon eltérő tudás kell ahhoz, hogy a Román csarnok restaurálása megtörténjen vagy mondjuk, a Zene Háza felépüljön. Több szakmai terület munkáját kell minden egyes projektnél összehangolni, mondjuk, az említett Román csarnoknál restaurátorokkal kell dolgozni, a Zene Házában akusztikai szakemberekkel. Hogyan zajlik ez a folyamat, milyen nehézségeket támaszt?
O. L.: Egy restaurálás és rekonstrukció mindig is nehezebb. Ez egy másfajta kihívás elé állítja az embereket. Talán azért is, mert ott tényleg olyan szakembereket kell bevonni, akik nagyon ritkák a mai piacon. A Magyar Zene Házán pedig maximálisan megtaláltuk a közös „hangot” a japán akusztikai tervezőkkel is.
MAÉP: Mennyire volt könnyű az együttműködés? Az önök részéről is meg az ő részükről is? Ők nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy építőipari kivitelezéssel vagy felújítással foglalkozzanak, vagy ahhoz segítséget adnak. Hogy működött ez?
O. L.: Hála istennek nagyon jól. És azért is nagyon jól, mert mindegyik fél határidőre teljesítette azt, amit vállalt. Tehát generálkivitelezőként biztosítottunk minden körülményt a szakrestaurátorok minőségi munkavégzéséhez, ami elengedhetetlen volt. Gondolok itt az időben rendelkezésre álló megfelelő munkaterület, a megfelelő állványzat, a megfelelő hőmérséklet folyamatos biztosítására.
MAÉP: Mi a legfontosabb projektje most a cégnek?
O. L.: Nem tudok kiemelni egyet sem. Nekem is és a kollégáknak is szívügyünk mindegyik projekt.
MAÉP: Ezzel a mondattal a cégvezetés nagyon elégedett lesz. De komolyra fordítva a szót, amikor korábban interjút készítettünk a Nyugati rekonstrukciójának létesítmény-főmérnökével, Dávid Andrással és a Zene Háza létesítmény-főmérnökével, Papatyi Balázzsal, az látszott, hogy mindenhol nagyon elhivatott csapatok dolgoznak.
O. L.: Ez így van. Nemcsak a projektvezetők elhivatottak, hanem a velük dolgozó beosztott összes kolléganő és kolléga is. És úgy látom, hogy az elmúlt egy-két évben, mióta magyar építős vagyok, még jobban tudtuk erősíteni a magyar építős szellemet, a magyar építős egységet.
MAÉP: Ezeken az építkezéseken projektteamek dolgoznak. Projektszervezetként épülnek fel, ahol az adott szakterületeknek külön ide delegált képviselői vannak?
O. L.: Minden egyes projekt külön csapat. Ezen projektet nálunk a létesítmény-főmérnök kolléga vezeti, tehát ő a projektért egy személyben felelős. És természetesen mellette ott vannak a szakági kollégák, tehát az épületgépész és az elektromos létesítmény-főmérnök kolléga.
MAÉP: Tehát kötődnek az adott projekthez, mert mindenki, aki egy adott projekten dolgozik, nemcsak egy pillanatra van jelen valamilyen részmunkában, hanem egyes területeket végigvisznek a kivitelezés folyamán.
O. L.: Az a törekvésünk, hogy a projektet elkezdő csapat fejezze is be azt a munkát. Ezek nem rövid idejű projektek, tehát 1-2-3 éves projektekről beszélünk, ami azért a mai építőiparban nem kevés időben. Például a Magyar Zene Háza kivitelezése is több mint 3 évig tartott.
MAÉP: Két most futó munkáról kérdezem. Hogyan állnak a Nyugati rekonstrukciójával? A munkaterület nő, az állványzat szaporodik, nagyon kibővült már az eredeti megbízás, ami a csarnok tetőfelújítása volt.
O. L.: Gyakorlatilag a teljes Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét kompletten felújítjuk. Tavaly év végén elkezdtük a márványcsarnok teljes tetőszerkezetének felújítását is. Ott is a teljes tetőszerkezet megújul.
MAÉP: Úgy tudom, hogy a budai Várban most újjáépülő József főhercegi palota építése kapcsán új technológiai megoldást alkalmaztak.
O. L.: A József főhercegi palotánál fontos műemléki szempontokra kellett figyelemmel lenni. Néhol középkori várfalmaradványokra is építkezünk. A várfalakat vagy a falmaradványokat egy speciális habbetonnal kell megvédenünk. Természetesen a Budapesti Történeti Múzeum szakfelügyelete és a Várkapitányság mint megrendelő, valamint a lebonyolító, műszaki ellenőr részéről folyamatos szakfelügyelet mellett végezzük a munkát, gyakorlatilag ki kell maximálisan tisztítani a területet. Egy védő, elválasztó réteget kell rátenni a meglévő falakra, és utána következhet a habbeton bedolgozása. Ez egy tényleg speciális beton, speciális adalékszerek vannak benne, amelyek az anyag zsugorodását jelentős mértékben csökkentik, megakadályozzák. Erre a habbeton kitöltésre épül majd a monolit vasbeton alaplemez. Körülbelül az egyharmada már el is készült a József főhercegi palota alaplemezének.
MAÉP: Ne feledkezzünk meg az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpontról sem. Itt is voltak érdekes műszaki kihívások?
O. L.: Valóban, a Városliget „kapuja”-ként az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont lesz majd az első létesítmény, mely az ideérkező látogatókat fogadni fogja. Ezen projekten is számos új feladatot kellett megoldanunk, melyből az épület feszített vasbeton szerkezetét, tetőszerkezetét és a homlokzatkialakítást emelném ki. A homlokzaton elhelyezett „fényrács” több mint 450 000 darab pixelből épül fel, melyeket Magyarországon gyártottunk. Azt gondolom, hogy a kivitelező konzorcium maximálisan helyt állt a projekt teljes megvalósítása során.
MAÉP: Mit látnak a piacon? Az ÉVOSZ azt mondja, hogy az idei évre 5-6%-os bővülést vár. Ez reális?
O. L.: Az ÉVOSZ meg szokta keresni a piaci szereplőket, minket is, mielőtt megjelentet egy előrejelzést vagy tanulmányt. Így történt ez nem olyan régen, pár hónappal ezelőtt is, és én is úgy gondolom, ahogyan az ÉVOSZ, hogy legalább 5-6%-os növekedés lesz. Lehet ennél egy picivel több is.
Azt gondolom, hogy az építőiparnak folytatnia kell a szárnyalását.
MAÉP: Mit tart a cég fő erősségének?
O. L.: A szervezettséget mindenféleképpen. Aztán a kommunikációt a cégen belül. És az időben meghozott döntéseket. Talán ez a legfontosabb, hogy a döntések mindig időben meglegyenek, akár középvezetői szinten, akár felsővezetői szinten. Véleményem szerint ez tényleg nagy előny a mai piaci környezetben.
MAÉP: Hogyan látja, mikor fog rendeződni a helyzet, mikor áll meg az áremelkedés?
O. L.: Ez nagyon-nagyon nehéz kérdés. Idén már nem hiszem, talán a jövő év első felében. Sajnos a COVID-világjárvány mellett a kialakult háborús körülmények is nagyon megnehezítik az építőipar helyzetét.
MAÉP: Tudjuk, hogy az építőiparban a képzett szakmunkásokból, a képzett szakemberekből van a legnagyobb hiány. Önöknél is így van ez?
O. L.: Minket talán kevésbé érint, de ezt a fajta szakemberhiányt sajnos mi is tapasztaljuk.
MAÉP: Milyen a munkaerő lojalitása? Ha most egy HR-es kollégát megkérdeznénk arról, hogy átlagosan mennyi a cégnél töltött évek száma, akkor mit mondana?
O. L.: Mindenféleképpen átlag fölötti. Több kollégát is meg tudnék említeni, akik több mint 40 éve dolgoznak a Magyar Építő Zrt.-nél vagy a jogelődjénél. Hatalmas nagy tudással rendelkeznek ők is. De mondhatnék fiatal kollégákat is, akik huszonévesek, pályájuk elején vannak, és ők is maximálisan lojálisak a céghez.
MAÉP: Azt látom, hogy elég sok fiatal dolgozik itt. Legalábbis azokon a projekteken, amiket mi közelebbről megnéztünk.
O. L.: Hál’ istennek, igen. Fontos, nekem is, meg a Magyar Építő Zrt.-nek is, hogy a fiatalok megfelelő környezetben nálunk tudjanak dolgozni, nem pedig máshol.
MAÉP: Önnek személyesen mit jelentett az, hogy eligazolt az Épkartól?
O. L.: Projektvezetői beosztásból vezérigazgató-helyettesi pozícióba kerülni egy olyan megtisztelő és hatalmas kihívást jelentő felkérés volt számomra, amelyet örömmel fogadtam és vállaltam. Bízom benne, hogy munkámmal és eredményeimmel megszolgáltam a belém vetett bizalmat.
MAÉP: Az ön példáján keresztül mondható-e az, hogy fiatal, elhivatott szakembereknek egyfajta kiugrási lehetőség idejönni?
O. L.: Ahhoz, hogy egy pályakezdő fiatalból jó szakember váljon, végig kell mennie a ranglétrán. Úgy gondolom, hogy a Magyar Építő Zrt. szervezetében egyértelműen látszik a karrierút az ide kerülő fiatalok számára. Az elméleti tudás mellett az itt megszerzett szakmai gyakorlat, az elhivatottság, a szorgalom olyan fontos értékek, amelyeket nagyra értékelünk és biztosítjuk az előrelépési lehetőséget, a hosszú távú stabilitást minden munkavállalónk számára.
2021. március 1. Megjelent a Magyar Építő Fórum 2022. tavaszi (No.85) számában.
