Kecskeméti Gyógyintézeti Központ

Egészségügyi létesítmények / Kecskemét

Kecskeméti Gyógyintézeti Központ

Egészségügyi létesítmények

A kecskeméti Gyógyintézeti Központ egy több évtizedes, különböző intenzitású építési folyamat eredménye. Az épületegyüttes fejlődésnek bő négy évtizedét Marosi Miklós tervei határozták meg. A városrésznyi kórházkomplexum építészeti képe magán hordozza a különböző korok jegyeit, de tervezője mindezt szerencsésen egységben tudta tartani.

Nagyszabású intézményköltöztetés zajlott le tavaly ősszel Kecskeméten. A korábban két fő telephelyen működő megyei kórház egységeit egy új gyógyászati központtá vonták össze. Ezzel most egy több évtizedes különböző intenzitású, komplex fejlesztési program végére került pont a Nyíri úton. A végleg bezárt Izsáki úti régi kórházépület-együttes történetének kezdete jó kilencven évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor itt 1925-ben összesen 260 ággyal új belgyógyászat és tüdőosztály nyílt. A telep időről időre újabb épületekkel bővült, folyamatosan igyekeztek lépést tartani az egyre növekedő kórházi ellátási igényekkel, illetve az időközbeni megyei rangra emeléssel járó feladatokkal. Az 1970-es években viszont egyértelműen kiderült, hogy a kórház az adott kereteit végképp kinőtte. Az utolsó, 1977-es bővítéssel már 984-re nőtt az ágyszám, mivel azonban addigra a szomszéd telkek is teljesen beépültek, nem álltak rendelkezésre újabb területek a fejlesztéshez. Ezért 1973-ban a Megyei Tanács egy új beruházásprogramról határozott, amelynek értelmében egy teljesen új kórházkomplexumot épít a város nyugati oldalán elterülő hajdani mocsár területén, a mai máriavárosi szabadidőpark szélén, a Nyíri úton. Ez az összetett, nagy volumenű fejlesztési terv szinte egyedülálló volt az országban, hasonló nagyszabású komplex egészségügyi beruházás abban az időben csak a Dél-Pesti Kórház megépítése volt.

Egy évvel később, az országos tervpályázat első helyezettjeként Marosi Miklós és a KÖZTI nyerte el a teljes beruházás tervezési és megvalósítási lehetőségét. Az 1980 végén átadott első ütem a maga idejében komoly modernizációt jelentett, új műtőrészleget, szakosodott osztályokat hoztak létre. A beruházás később anyagi okokból akadozni kezdett, de azért folyamatosan haladt előre, ugyanakkor az Izsáki úti telepet még nem lehetett bezárni, egyes részlegek kényszerűen ott maradtak. A kétpólusú ellátás még közel három évtizedig maradt fent, az Izsáki úton az épületek minimális mértékű állagmegóvását ugyan elvégezték, de a műszeres kezelések és a diagnosztika már az új épületbe koncentrálódott, így mind a betegek, mind az orvosok állandó ingázásra kényszerültek a két telephely között.

A Nyíri úti részleg az elmúlt három és fél évtized alatt folyamatosan új funkciókkal bővült, itt épült meg a megyei mentőállomás, gazdasági igazgatósági, raktár és garázs épületek, új megyei szakorvosi rendelőintézet, műveseállomás, onkoradiológiai decentrum, bőr és nemibeteg-gondozó épültek, valamint elkészült egy úgynevezett hotelszárny is. A Megyei Önkormányzat 2011-ben a Nemzeti Fejlesztési terv Pólus programja keretében, döntően Európai Uniós forrásokra pályázva megteremtette a Nyíri úti telep befejezésének lehetőségét, hogy ott az Izsáki úti részleg még megmaradt egységeinek végleges áttelepítésével egy új, centralizált gyógyászati központot nyílhasson meg. A fejlesztés teveit, az eredeti koncepció mentén szintén Marosi Miklós készítette. Nevéhez több egyéb hazai kórházi beruházás is fűződik, így a budapesti Nyírő Gyula Kórház Pszichiátriai, az Uzsoki utcai Kórház Sebészeti tömbje, vagy a szegedi SZOTE Klinika. A kecskeméti kórház generáltervezője ismét a KÖZTI lett. Az átfogó rekonstrukció és épületegyüttes befejezése lényegében már 2013-ban elkészül, de ekkor még hiányzott az ÁNTSZ hozzájárulása, illetve a használatbavételi és a működési engedély is, így a tényleges költöztetés és beüzemelés végül tavaly őszre tolódott.

A lakótelepes, családi házas és zöld parkerdős városrész határán, voltaképpen idillikus környezetben létrejött Kecskeméti Gyógyintézeti Központ a megye hatékony egészségügyi ellátását kívánja szolgálni egy helyszínen. A 11,5 milliárd forintos beruházás keretében a meglévő hotelépülettel szemben egy új „T” alaprajzi formájú, négyemeletes épületben egy anya-gyermek- valamint szív- és érrendszeri központ, emellett a tüdőbelgyógyászat és az orr-fül- gégészet kapott helyet. Kialakításra került egy új központi előcsarnok, ahonnan a kórházkomplexum minden épülete fedett, zárt útvonalon elérhető.

A diagnosztikai épület földszintjén 1980 óta működik a patológiai részleg, ugyanakkor a régi telep bezárásával szükségessé vált az itteni patológia bővítése és rekonstrukciója. Ugyanebbe az épületbe több új diagnosztikai berendezés került az előző Európai Uniós költségvetési időszak kórházi géppark cserére szánt programjából. A berendezések beállítása több helyiség átalakítását igényelte, így ésszerű döntésnek bizonyult az teljes részleg újragondolása, építészeti korszerűsítése.

A Szakorvosi rendelőintézet újonnan megépített harmadik emeletén valósult meg az Izsáki útról átköltöző cito-diagnosztikai részleg, itt került kialakításra az izotóp laboratórium, az EEG és ultrahang vizsgáló, a két felvételi helyiséggel kialakított digitális röntgen, valamint a vér- és vizeletvizsgálati laboratórium is. Az így megnövelt épület teljes körűen ki tudja majd szolgálni a járóbeteg-diagnosztikai igényeket.

A kórházkomplexum Nyíri úti főbejárati porta épületének eredeti funkciója megszűnt. Ide a gázmérő mellett a megnövekedett energia igényeket kiszolgáló transzformátor és aggregátor berendezések kerültek telepítésre.

A parkos környezetben álló kórház fejlesztésének legdominánsabb része az új, 15.737 m2-es szárnyépület. A részben alápincézett, földszint és négyemeletes visszafogott, letisztult, világos struktúrájú és színvilágú - a döntően fehérre festett falú, világosszürke nyílászárókkal és dicséretesen nagy üvegfelületek ellátott, a földszint párkányzaton egy decens narancssárga sávval felélénkített - épület jól illeszkedik a korábbi tömbök tömegébe, ritmusába. A most kialakított, nyitott, jól hőszigetelt, napvédett üvegfelület egyben finom kontrasztot is nyújt a szomszédos tömb 80-as években, a frissen átadott kecskeméti házgyár paneles technológiával készült elemeinek felhasználásával megépült zártabb homlokzatával szemben.

Minden kórterem és rendelő, hála a nagy üvegfelületeknek, a zöld fás parkra néz, nyugodt környezetével pszichésen is elősegítve a gyógyulás folyamatát. A belső színvilág talán túlságosan is sterilre sikeredett, a dominánsan fehér falak és a különböző helyeken - nyílászárók keretein, helyenként a padlóburkolaton - felbukkanó ezüstszürke felületek mellett jóformán alig találunk egyéb színeket. Az épület belső terére, illetve a megújult központi előcsarnokra a kimért, de tisztán átlátható építészeti funkcionalizmus a jellemző. Az első emeleten kialakításra került központ előcsarnokba mozgójárda vezet fel, illetve az a mozgásukban korlátozottak számára a földszint különböző pontjairól lifttel is elérhető. A csarnokból a sejtszerűen összeépült kórházi tömbök mindegyike zárt, fedett folyosón érhető el.

A hajdani mocsár helyén ma már egy városrész méretű kórházkomplexum működik, mely még további fejlesztések befogadására képes tartalékterülettel is rendelkezik. Az eltelt évek során alapvetően megváltozott az építéstechnológia, új anyagok, szerkezetek jelentek meg, melyek lényegesen szabadabb tervezési lehetőséget teremtettek. Marosi Miklós alapkoncepciója az volt, hogy minden tervfázisban igyekezett megőrizni a kórház egységes építészeti megjelenését, s mindazokat az előnyöket, amelyek már bő 40 évvel ezelőtt, az első telepítési koncepcióban megfogalmazódtak. Egyes terek, így a főbejárat vagy bizonyos részlegek, illetve a közvetlen külső környezet átfogalmazásával egy korszerűbb, humánusabb, remélhetőleg időtállóbb tér jött létre. A kórháziegyüttes tudatosabban vonja be a környezetének zöld területeit is, pihenőket, sétautakat, kültéri közösségi helyeket hoztak létre. A komplex tervezés során figyelni kellett az épület folyamatos fejlődéstörténetére, a közben megváltozott igényekre és technológiákra, mindeközben a fejlesztést pedig úgy lebonyolítani, hogy azalatt a már meglévő kórházi funkcióknak megbízhatóan és folyamatosan kellett működniük.



Megvalósulás helye:

Kecskemét


Megbízó:

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI)


Megvalósulás ideje:

2011-2014


Tervező: