A Várhegytől nyugatra fekvő telken egykor Buda legszebb romantikus épülete, a Karátsonyi-palota állt, amely azonban 1938-ban leégett. Helyén egy német birodalmi iskola építését kezdték el, amelyet aztán az ötvenes években folytattak: az elkészült szocialista realista stílusú épületet 1954-ben adták át a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat számára. A Németh Pál által tervezett épületet a funkcionális áttekinthetőség és az egyszerűség jellemezte.
A hatalmas tömböt 1990-ben vásárolta meg a legnagyobb magyar távközlési vállalat, a Matáv, amely idővel a német T-Com tulajdonába került. Az átalakítására kiírt meghívásos pályázatot 1997-ben a Török és Balázs Építésziroda nyerte, a továbbtervezést azonban Balázs Mihály egyedül folytatta. A terv alapvetése volt, hogy vállalni lehet és kell az addigra meghatározó városképi elemmé vált külső megjelenést, a ház egészét pedig, annak lényegi tulajdonságait megtartva, új kontextusba kell emelni.
A létesítmény emblematikus része az üvegtetővel fedett aula, mely önmagában markánsan jeleníti meg az épületrehabilitációra vonatkozó építészeti koncepciót. Az udvar lefedését kezdetben energiamegtakarítási szempontok indokolták, az ebben rejlő építészeti lehetőség felismerése csupán következmény. Az eredetileg középfolyosós rendszert felváltotta egy, az udvar határoló falai mentén körbefutó közlekedő, mely intenzív téri kapcsolatot teremt a lefedéssel kialakult aula és az iroda-tárgyaló helyiségek között.
"A szokatlan forma az épület enyhe emelkedéséből fakad, amellyel Balázs a történelmi korszakokat megelőzően itt állt domb természetes lejtését, emelkedését idézte vissza. A mesterséges emelkedő nemes kőből, nagy odafigyeléssel rakott íves negatív formája, az egyes pillérek rendszertelen távolsága, vastagsága, alaprajzi formája az építész eredeti céljainak megfelelően összefogott tömörségű építészeti elemek, jelek." (Bojár Iván András, Octogon)
Budapest, I. ker. Krisztina krt. 55.
Magyar Telekom Nyrt.
1998-1999
