A januári Hónap Mérnökével az állomás mögötti, immár az elbontásra váró konténerirodákban kezdtük meg az interjút, majd az Eiffel Tervezőiroda dokumentációja alapján felépített, 1877-ben átadott műemléképületen keresztül egészen a díszes Királyi váróig sétálva folytattuk a beszélgetést.

 


 

Pályájának kezdete

Édesapám is építészmérnök, aki szintén a kivitelezésben dolgozott, így magától értetődött, hogy én is erre a pályára lépjek. Már gyermekkoromban is rendszeresen bejártam az irodájába, ami meghatározó élmény volt számomra. Később pedig, a 2000-es évek elejétől együtt is dolgoztunk” – meséli. Célirányú tanulmányait a Schulek Frigyes Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskolába kezdte, majd a Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar építészmérnöki szakára jelentkezett, ezután elvégezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karát is, okleveles építészmérnökként.

A 2008-as válság után” – mutat rá pályájában egy fordulópontra Dávid András – „A gazdasági helyzet miatt, váltottam, és elhelyezkedtem egy generálkivitelező cégnél. 2018. októberében beléptem a Magyar Építő Zrt.-hez, ahol az Ybl-villa vagy más néven Lónyay-Hatvany-villa rekonstrukciójának befejező munkájával kezdtem.”

 

 

 

Három és fél év

A Nyugati Pályaudvar volt számára a Magyar Építő Zrt.-nél az első igazán nagy műemléki felújítás, melyben elejétől fogva részt vett és melynek a cég részéről a felelőse, vagyis a létesítmény főmérnöke volt. Rögtön volt is alkalma bizonyítania, mint ahogy a teljes kivitelezőgárdának is. „Jelentős kihívások elé állított bennünket a műemléki felújításhoz szükséges szakmai munkaerő felkutatása és annak megtartása a projekt teljes időtartama alatt. Hiányszakmákról van szó, így a mesterek, restaurátorok megnyerése különösen nagy siker számunkra. Több szakaszban végeztük el a pályaudvar felújítást, és a tavalyi év végén sikeresen zártuk le. 2020. május 8-ától 2023. dec 31-ig tartott, tehát gyakorlatilag majdnem három és fél évet vett igénybe a projekt” – mutat rá.

 

 

 

„A Nyugati Pályaudvar az ország egyik kiemelkedő műemléke”

Dávid András részletekre bontja a két ütemet is: ebből az első eredetileg a Vágánycsarnok, Pénztárcsarnok, Éttermi pavilon, valamint a hat torony felújítására szólt, mely magába foglalta a téglarestaurátori, kőrestaurátori, díszműbádogos és díszműlakatos feladatokat is. Már egy későbbi szerződéskiegészítés tárgya volt a Ceglédi folyosó, a Márványcsarnok, a régi másodosztályú váróterem és az irodaszárny tetőszerkezeteinek, valamint a Nyugati tér felé néző előtetőnek a felújítása: ez volt az első ütemnek a pótmunkákkal megnövelt második fázisa. A második nagy ütemben pedig a két főhomlokzati elem, a dél-keleti és az észak-nyugati pavilonok felújításán dolgoztak. „A Nyugati Pályaudvar az ország egyik kiemelkedő műemléke, a munkálatok az épületnek és alkotóinak járó kellő alázattal végeztük” – teszi hozzá a felsoroláshoz a létesítmény főmérnök.

 


 

 

Korabeli fotók alapján kapta vissza elveszett díszítőelemeit a Nyugati

A szakember külön kiemeli, milyen konstruktív volt a hatóságokkal és a tervezőkkel való együttműködés. Egy kifejezetten érdekes példaként említi meg a restauráció során az eredetihez hasonló színek beazonosítását is. „Tervező javaslata alapján elkészítettünk három mintát és ebből a három mintából a tervező, a megrendelő és a hatóság együtt kifejezetten gyorsan, egyhangúlag választotta ki azt, ami véglegesen is megvalósult – hangsúlyozom, hogy az ilyen minták kiválasztása más beruházásokon néha nagyon hosszadalmas. De ugyanígy említhetem a nyílászárók restaurálásához vagy a Vágánycsarnokban lévő díszoszlopok fejezetdíszhez kapott professzionális szakmai támogatást. Ezekhez korabeli Klösz György-fotók alapján készültek a gyártmánytervek, és a gyártmányterv alapján aztán a minta, végül pedig az öntvény elemek, melyek eredetileg is díszítették az oszlopfőket, de az 1990-es években eltűntek vagy megsemmisültek.”

A Magyar Építő Zrt. vezetése annyira fontosnak tartotta a projektet, hogy egy külön kiadványt is készítetett a felújításról, melyben betekintést nyerhetünk a Nyugati pályaudvar múltjába és megújulásába, számos tervvel és fotóval is illusztrálva a munkálatokat. Ennek lapozgatása közben mondja el nekünk Dávid András, hogy építészeti szempontból a kedvence a hatalmas épületkomplexumban maga a Pénztárcsarnok, melynek részletgazdag kidolgozása egyenesen lenyűgözte.

 

 

 

A Nyugati pályaudvar a főváros kapuja

Az alapszerződésünk szerint” – fejti ki körsétánk során -, „a feladataink közé a főpárkány és a felette található elemek restaurációja tartozott, többek között a tetőszerkezet, a héjazat, valamint a díszműlakatos és díszműbádogos elemek. Előre pedig senki nem tudta megmondani, milyen állapotban vannak az egyes épületrészek. Felméréseink, feltárások során derült ki például, hogy a Pénztárcsarnok van a legrosszabb állapotban és arányaiban itt lesz a legtöbb munkánk.”

 

 

Külön szerencsésnek tartja, hogy a megrendelő úgy döntött, hogy a második ütemben a két Teréz körúti pavilon homlokzata teljes egészében újuljon meg.

Amikor megérkezik az utazó a fővárosba, a pályaudvar a kapu számára, amin keresztül belép. Ezáltal fontos szerepet játszik az első benyomásának kialakulásában.”

 

Közös munka

A mai professzionális építés nem köthető egy emberhez, ugyan ez a cikk Dávid Andrásról szól, de a főmérnök elmondása szerint „ez mindig csapatmunka, mert kell egy jó csapat! Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megemlítsem Kollégáimat, akik különösen sokat tettek a projekt sikeréért: Fábián Attila építésvezetőt, Fási Fanni előkészítő mérnököt, Ferencz-Farkas Barbara előkészítő mérnököt, Ferencz Leonárd főépítésvezetőt, Kovács Márta kontrollert, Sági Gabriella műszaki asszisztenst, Szabó Gábor építésvezetőt, Vörös István előkészítő mérnököt, László Zsolt és Vitószki Zoltán felelős műszaki vezetőket, valamint Babecz József vállalkozási igazgatót, Rózsa László vállalkozás igazgató helyettest, Kiss Márk gazdasági igazgatót, továbbá a Magyar Építő Zrt. munkatársait. Külön köszönöm a támogatást Oravecz László műszaki vezérigazgató helyettesnek és Szikszai Zoltán vezérigazgatónak.”

 

 

 

Folyamatos vasúti üzem mellett

Ezt követően Dávid András visszatér a projekt részleteihez. „Külön kihívást jelentett, hogy folyamatos vasúti üzem mellett dolgoztunk, a pályaudvar zavartalanul látta el feladatát a kivitelezés alatt. Érdekes párhuzam, hogy ez az eredeti építkezés idején is hasonló helyzetben voltak a korabeli kivitelezők: a helyszínen akkoriban az Indóház állt, eköré építették fel az új Vágánycsarnokot, és a vasúti közlekedés folyamatos volt.”

Összességében elmondhatom” – mondja beszélgetésünk végére érve Dávid András -, „hogy a koronavírus járvány jelentette logisztikai és a műemlékvédelemmel kapcsolatos különleges szakmai kihívásokat jól vettük, elégedettek vagyunk a projekt megvalósításával. Sikerült elérni a célunkat, hogy visszaadjuk az épület eredeti pompáját, úgy ahogy az 1877-es átadást követően nézhetett ki. Sokat segített ebben, hogy zökkenőmentes, jó szakmai kapcsolatot tudtunk kialakítani az építész tervezővel, megbízónkkal, a MÁV Zrt-vel és az Örökségvédelemmel. Számomra pedig különösen nagy megtiszteltetés volt, hogy a Nyugati pályaudvar felújításának vezetésével bíztak meg, Budapest egyik legjelentősebb épületén dolgozhattam. Célunk pedig, hogy épített örökségünket felújított szép állapotban hagyjuk az utókor számára.”

A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével
A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével
A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével
A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével
A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével
A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével
A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével
A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével
A megújult Nyugati pályaudvaron sétálva beszélgettünk a Hónap Mérnökével

Notice: Trying to access array offset on value of type null in /home/magyarepito/public_html/inc/functions.php on line 1853